![[personal profile]](https://www.dreamwidth.org/img/silk/identity/user.png){kind=small}
Kezdek eléggé álmos lenni, le kéne feküdni aludni, de már előre félek, hogy ma mit fogok álmodni. Ritkán szoktam sorozatban többször álmodni (vagy emlékezni az álmaimra), és mit ne mondjak, az utóbbi kettő, khm, DISTURBING volt.
Tegnapelőtti álom:
Valahogy valamilyen fura tornaversenyre kerültem, ahol már volt egy csomó versenyző, néző, meg zsűri. Szerintem a Kőrösi tornaterme (oda jártam elsőtől hatodikig) akart lenni bár olyan nagy és ruganyos volt a talajszőnyeg, mint a Tornacsarnokban. Én meg ott álltam tornadresszben és rajta még pólóban, mert ugye melegítés. És ez nem a kiskori önmagam volt, hanem a mostani. Merthogy valami különleges verseny volt, amin ott volt egy csomó régi csapattársam, meg az Adri régi csapattársai, és amire Eszti néni (a volt szertornaedzőm) engem is benevezett. A legrosszabb az volt, hogy nem elég, hogy ötödik végén én abbahagytam a tornát, hanem az, hogy még akkor is visszaversenyeztem az alsós korcsoportba, mert elég későn születtem hozzá. De nekem ezen a szupi versenyen a felsős gyakorlatokat kellett volna csinálnom! Amiket még edzésen is csak nagyon ritkán csináltam, versenyen soha!! Nem tudom, hogy mi lett az egészből, mert vagy felébredtem, vagy elhomályosult már a vége.
Tegnapi álom:
Volt egy kisbabám(!!), aki biztos a kis Attiláról mintázódott a fejemben, mert fiú volt és tök úgy nézett ki. Na, ez még félelmetesebb volt, mint az előző. Mert teljesen beleéltem magam, és belül szenvedtem. Egyrészt imádtam a babát, mert a gyerekem volt, másrészt utáltam (őt? vagy a helyzetet?), mert csak az járt a fejemben, hogy még alig múltam el 18, még nem éltem, de már nem is fogok, mert a gyerekkel kell lennem, róla kell gondoskodnom. Rettenetes volt. Minden hülye kiscsajnak le kéne játszani a fejében, aki belemegy a normális fogamzásgátlás nélküli szexbe.
Szóval nem akarom tudni, hogy ezek után mi jöhet még.
Tegnapelőtti álom:
Valahogy valamilyen fura tornaversenyre kerültem, ahol már volt egy csomó versenyző, néző, meg zsűri. Szerintem a Kőrösi tornaterme (oda jártam elsőtől hatodikig) akart lenni bár olyan nagy és ruganyos volt a talajszőnyeg, mint a Tornacsarnokban. Én meg ott álltam tornadresszben és rajta még pólóban, mert ugye melegítés. És ez nem a kiskori önmagam volt, hanem a mostani. Merthogy valami különleges verseny volt, amin ott volt egy csomó régi csapattársam, meg az Adri régi csapattársai, és amire Eszti néni (a volt szertornaedzőm) engem is benevezett. A legrosszabb az volt, hogy nem elég, hogy ötödik végén én abbahagytam a tornát, hanem az, hogy még akkor is visszaversenyeztem az alsós korcsoportba, mert elég későn születtem hozzá. De nekem ezen a szupi versenyen a felsős gyakorlatokat kellett volna csinálnom! Amiket még edzésen is csak nagyon ritkán csináltam, versenyen soha!! Nem tudom, hogy mi lett az egészből, mert vagy felébredtem, vagy elhomályosult már a vége.
Tegnapi álom:
Volt egy kisbabám(!!), aki biztos a kis Attiláról mintázódott a fejemben, mert fiú volt és tök úgy nézett ki. Na, ez még félelmetesebb volt, mint az előző. Mert teljesen beleéltem magam, és belül szenvedtem. Egyrészt imádtam a babát, mert a gyerekem volt, másrészt utáltam (őt? vagy a helyzetet?), mert csak az járt a fejemben, hogy még alig múltam el 18, még nem éltem, de már nem is fogok, mert a gyerekkel kell lennem, róla kell gondoskodnom. Rettenetes volt. Minden hülye kiscsajnak le kéne játszani a fejében, aki belemegy a normális fogamzásgátlás nélküli szexbe.
Szóval nem akarom tudni, hogy ezek után mi jöhet még.
worried
(no subject)
telefonáljunk már be vmi álomfejtőnek, hogy ez mit jelent!
(no subject)
Telefonálás helyett
Bevezetésnek annyi hogy hogyan szoktak kinézni az álmok, meg hogy miért nem érdemes álomfejtőhöz fordulni. Az álmok úgy szoktak kinézni, hogy részben vagy egészben saját, és részben általános motívumokból épülnek fel. Előbbi kategóriába tartoznak a te saját életedből vett elemek, utóbbiba a te életedtől függetlenül létező kor- és kultúraspecifikus vagy kollektív szimbólumok. Ugyanakkor a saját életedből vett motívumok is válhatnak saját szimbólummá, vagy egy általános szimbólum helyettesítőjévé. C. G. Jung mondta, hogy az álmokban megjelennek az emberiség régi nagy szimbólumai és mítoszai, Joseph Campbell meg azt mondta, hogy az álom az egyéni mítosz, vagyis a te saját mitológiád.
Az álmok anyaga a tudatalatti folyamatokból tevődik össze, vagyis ami tudat alatt éppen benned van, azok szoktak álomként megjelenni olyankor, amikor a nappali, éber tudat ki van kapcsolva (alváskor ugyanis kevésbé tudod megzavarni a saját belső folyamataid előkerülését azzal, hogy kifele figyelsz a világba). A tudatalatti felszínén szoktak megjelenni a mindennapi dolgok, kicsit mélyebben a Freud által felvázolt sérülések, traumák és az ezeket megjelenítő szimbólumok (Freud meg is állt ezen a szinten), még mélyebben pedig a fent említett, többek között Jung által leírt kollektív mélyrétegek.
Mindezt azért írtam le, hogy kb. te is be tudd lőni, hogy melyik álmod hol helyezkedik el ezen a képzeletbeli skálán amit az imént felvázoltam. Persze nem úgy kell ezt elképzelni hogy van is egy ilyen egyértelmű vonal és minden álmot be tudsz tenni valamelyik rubrikába, sokkal inkább úgy működik a dolog, hogy az egyes álmok egyes mozzanata valamelyik fent említett kategóriához tartoznak, de ezek teljesen vegyesen is előfordulhatnak. Az álom egyik gyönyörű sajátsága, hogy egyetlen álmon belül is teljes, azonnali átlépések vehetők észre egyik fajta tudatállapotból a másikba.
Szóval az egész alapján az első álmodat gondolom a felszíni típusúbbnak és a másodikat az általánosabb szimbólumokat tartalmazónak, az alábbiak szerint. Még egy megjegyzés: az hogy te hogyan értelmezed a saját álmodat, általában sokkal célravezetőbb, mint ha más értelmezi neked, például azért, mert te álmodtad :) Egyrészt én csak a szöveget látom, amit leírsz, míg te átélted, tehát számodra elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy milyen mozzanat mire emlékeztet, milyen érzelem kapcsolódik hozzá. Másrészt éppen ezért a végső következtetéseket neked kell levonnod, mert a te teljes élettapasztalatodból táplálkozik minden, amit álmodsz.
Tehát az első álom, a tornaverseny hasonlít leginkább a mindennapi álmoknak arra a típusára, amikor egy ismerős helyzetben materializálódik a nyíltan vagy látensen meghúzódó stressz. Nagyon sok minden érzékelteti az álmodban, hogy stresszhelyzetben vagy. Verseny, vagyis eleve teljesíteni kell. Sok ember van ott, vagyis néznek, visszajelzésüket adhatják, kinevethetnek, megszégyeníthatnak - sok ismerős is van köztük, tehát még nagyobb a bukás esetén a rossz érzés. Ha jól értem, nem is abban a csoportban vagy, amiben kellene lenned, tehát még egy külön adag nyomás, sőt nem is te döntöttél így, vagyis bele vagy kényszerítve egy helyzetbe, amit nem te teremtettél. Vagyis egy bűntudattal (úgy érzed, valamit meg kellett volna csinálnod, amit nem tettél) párosuló túlzott elvárás jelenik itt meg, ami másnak (például nekem :) abban szokott megnyilvánulni, hogy megint érettségizni kell, vagy matekdolgozatot írni, valami olyat kell csinálni, ami ugyan emlékként megvan, de a mostani önmagaddal most rögtön nem tudnád nyújtani azt a teljesítményt, amit az eredeti esemény meglétekor.
Mindemiatt hogy mi lett az egészből, nem is annyira fontos, hiszen ebben az álomban a lényeg ez a halmozott stressz, ami megjelenik, beszorítottság-érzés, stb. Ha sikerült beletrafálnom (vagy nem, de eszedbe jutott róla valami :), akkor érdemes feltenni a "mikor éreztem ezt már korábban" típusú majdnem asszociációs módszert, vagyis megtudakolni saját magadtól, hogy nem szimbolikusan, kint az életedben mi okozza most ezt a nyomást vagy stressz-érzést, ami itt megjelenik. [folytköv]
Folyt. köv. :)
A másik álom sokkal inkább tűnik szimbolikusnak, mint az első. Az, hogy pontosan kire hasonlít, gyakorlatilag irreleváns, ilyenkor általában arról van szó, hogy az álom keres neked egy mintát, amit behelyettesíthet arra, hogy "kisbaba". Maga a szülés és születés az egyik legalapvetőbb és legerősebb motívum, ami álomban (és bármely más módosult tudatállapotban) előjöhet, és mint minden más szimbólum esetében, átvitt értelemben értendő. A szülés, születés, kisbaba az mindig valami újat jelent, amit "megszülsz", lehet ötlet, gondolat, projekt, új élethelyzet, ilyenek. Ezért nagyon érdekes az álombeli ambivalens hozzáállásod, vagyis hogy van egy szimbolikus csoda, és máris jön az elme beleszólni hogy "jaj most mit kezdek ezzel, jaj mi lesz" stb. problémázás. :) Megint érdemes körbenézni az életedben, hogy ennek mihez tudod megvonni a párhuzamát.
Persze csak módjával, mert attól még hogy itt szimbólumokról beszélek, nem kell túlzásba vinni a dolgot és mindenből szimbólumot csinálni. Egyszer beszélgettem egy sráccal aki mondta hogy ő álomfejtő, és elmondtam neki próbából egy álmomat, amiben sok minden más mellett volt egy villamos, amire rögtön közölte, hogy "Nem lehet, hogy ez a villamos a te ÉLETED? És nem érzed úgy, hogy kisiklik?" Szóval ha valamit találsz az álmodban-álmaidban, amiről úgy érzed, hogy rezonál az életedben valamire, akkor annál jobb, de ha nem, akkor nem kell ráerőltetni a pontokra, hogy össze legyenek kötve, hátha kijön a végén a kacsa rajza. :)
Re: Telefonálás helyett
Az első álom egyébként nálam is jelent már meg újabb érettségiként, pedig még alig vagyok túl rajta. Mindenesetre teljesen logikus, meg tudom érteni, hogy miért álmodok ilyeneket. A második álom viszont passz...