Brigi

Sziasztok, Via szólt hogy van álom :) Nehogy telefonáljatok, mondok én nektek dolgokat ingyen. (Anno egy-két évet álomkutatással töltöttem.)

Bevezetésnek annyi hogy hogyan szoktak kinézni az álmok, meg hogy miért nem érdemes álomfejtőhöz fordulni. Az álmok úgy szoktak kinézni, hogy részben vagy egészben saját, és részben általános motívumokból épülnek fel. Előbbi kategóriába tartoznak a te saját életedből vett elemek, utóbbiba a te életedtől függetlenül létező kor- és kultúraspecifikus vagy kollektív szimbólumok. Ugyanakkor a saját életedből vett motívumok is válhatnak saját szimbólummá, vagy egy általános szimbólum helyettesítőjévé. C. G. Jung mondta, hogy az álmokban megjelennek az emberiség régi nagy szimbólumai és mítoszai, Joseph Campbell meg azt mondta, hogy az álom az egyéni mítosz, vagyis a te saját mitológiád.
Az álmok anyaga a tudatalatti folyamatokból tevődik össze, vagyis ami tudat alatt éppen benned van, azok szoktak álomként megjelenni olyankor, amikor a nappali, éber tudat ki van kapcsolva (alváskor ugyanis kevésbé tudod megzavarni a saját belső folyamataid előkerülését azzal, hogy kifele figyelsz a világba). A tudatalatti felszínén szoktak megjelenni a mindennapi dolgok, kicsit mélyebben a Freud által felvázolt sérülések, traumák és az ezeket megjelenítő szimbólumok (Freud meg is állt ezen a szinten), még mélyebben pedig a fent említett, többek között Jung által leírt kollektív mélyrétegek.
Mindezt azért írtam le, hogy kb. te is be tudd lőni, hogy melyik álmod hol helyezkedik el ezen a képzeletbeli skálán amit az imént felvázoltam. Persze nem úgy kell ezt elképzelni hogy van is egy ilyen egyértelmű vonal és minden álmot be tudsz tenni valamelyik rubrikába, sokkal inkább úgy működik a dolog, hogy az egyes álmok egyes mozzanata valamelyik fent említett kategóriához tartoznak, de ezek teljesen vegyesen is előfordulhatnak. Az álom egyik gyönyörű sajátsága, hogy egyetlen álmon belül is teljes, azonnali átlépések vehetők észre egyik fajta tudatállapotból a másikba.
Szóval az egész alapján az első álmodat gondolom a felszíni típusúbbnak és a másodikat az általánosabb szimbólumokat tartalmazónak, az alábbiak szerint. Még egy megjegyzés: az hogy te hogyan értelmezed a saját álmodat, általában sokkal célravezetőbb, mint ha más értelmezi neked, például azért, mert te álmodtad :) Egyrészt én csak a szöveget látom, amit leírsz, míg te átélted, tehát számodra elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy milyen mozzanat mire emlékeztet, milyen érzelem kapcsolódik hozzá. Másrészt éppen ezért a végső következtetéseket neked kell levonnod, mert a te teljes élettapasztalatodból táplálkozik minden, amit álmodsz.

Tehát az első álom, a tornaverseny hasonlít leginkább a mindennapi álmoknak arra a típusára, amikor egy ismerős helyzetben materializálódik a nyíltan vagy látensen meghúzódó stressz. Nagyon sok minden érzékelteti az álmodban, hogy stresszhelyzetben vagy. Verseny, vagyis eleve teljesíteni kell. Sok ember van ott, vagyis néznek, visszajelzésüket adhatják, kinevethetnek, megszégyeníthatnak - sok ismerős is van köztük, tehát még nagyobb a bukás esetén a rossz érzés. Ha jól értem, nem is abban a csoportban vagy, amiben kellene lenned, tehát még egy külön adag nyomás, sőt nem is te döntöttél így, vagyis bele vagy kényszerítve egy helyzetbe, amit nem te teremtettél. Vagyis egy bűntudattal (úgy érzed, valamit meg kellett volna csinálnod, amit nem tettél) párosuló túlzott elvárás jelenik itt meg, ami másnak (például nekem :) abban szokott megnyilvánulni, hogy megint érettségizni kell, vagy matekdolgozatot írni, valami olyat kell csinálni, ami ugyan emlékként megvan, de a mostani önmagaddal most rögtön nem tudnád nyújtani azt a teljesítményt, amit az eredeti esemény meglétekor.
Mindemiatt hogy mi lett az egészből, nem is annyira fontos, hiszen ebben az álomban a lényeg ez a halmozott stressz, ami megjelenik, beszorítottság-érzés, stb. Ha sikerült beletrafálnom (vagy nem, de eszedbe jutott róla valami :), akkor érdemes feltenni a "mikor éreztem ezt már korábban" típusú majdnem asszociációs módszert, vagyis megtudakolni saját magadtól, hogy nem szimbolikusan, kint az életedben mi okozza most ezt a nyomást vagy stressz-érzést, ami itt megjelenik. [folytköv]