Brigi

Kábé öt perccel ezelőtt, miközben anyával lázasan kerestük a tőle örökölt, de általam rongyosra olvasott Én, Te, Ő-t a tesóm szekrényében (hiába, mindig is nyelvésznek készültem), apa belépett egy kis fekete izével a kezében, majd megkérdezte, nem kell-e valamelyikünknek egy ilyen kis zsebnaptár, az xy magazinhoz/újsághoz (előfizetéshez?) adták. Nem emlékszem pontosan, akkor már azon csodálkoztam, hogy ez pont úgy néz ki, mintha Moleskine lenne. Aztán megláttam rajta a dombornyomást.

Ekkor sipító hangon lestoppoltam magamnak, mire a szüleim furán néztek rám. Elmagyaráztam nekik, hogy ez egy Moleskine. Erre anyám csak még furábban nézett és panaszkodva megjegyezte, hogy kislányom, te akkora sznob vagy.

És tényleg.