Brigi

És akkor úgy gondoltam, hogy nekem el kell mennem itthonról. Elraktam a táskámba a szintaxisleckét meg a Galaxis útikalauzt és elindultam a Városligetbe (útközben azért ettem 3 gombóc fagyit, remélem nem fogok visszaesni a torokfájós szakaszba). A 75-ös troli az Ajtósira nem balra, hanem jobbra fordult, de én akkor még nem tudtam, hogy miért. Aztán leszálltam a Herminánál (a Liget másik felére akartam menni, de ha egyszer arra ment a troli, gondoltam biztos valami felsővezetékszakadás) és akkor láttam meg az első árpádsávos zászlókat, de még akkor sem esett le, hogy mi van, gondoltam jóidőben a szélsőjobbosok is szeretnek sétálni. Aztán lefeküdtem egy dombra és rá akartam gyújtani, de útközben valahol elvesztettem a cigimet, úgyhogy inkább elkezdtem olvasni a szintaxist. Csak elég soká jöttem rá, hogy a fű valami hihetetlen oknál fogva nem teljesen száraz, szóval már éppen terveztem úgyis kicsit átázott ruhában hazaindulni, amikor a Julianna írt, hogy jöjjekmár. És én elmentem messzire, a Liget másik végébe a 30-as megállóhoz, felszállok, erre az is jobbra fordul az Ajtósin és megy a Herminán, pont, ahonnan jöttem. És akkor felszállt néhány tüntetőnénibácsi is, nagyon jókedvűek voltak. Egy néni megkérdezte őket, hogy miért van lezárva a Dózsa György út a Hősök teréig és akkor ők elkezdték mosolyogva, hogy "a média biztosan másképpen fogja beállítani, de..." és ami utána jött, azt sajnos már nem hallottam.

Ennél izgalmasabbat ma nem nagyon tudok írni.